Mi is a v�mp�r?

Az eg�sz vil�gon keringenek legend�k a v�mp�rokr�l, �s a hozz� hasonl� v�rsz�v� l�nyekr�l. Ezek alapja az, hogy a v�mp�rok �l� holttestek, melyek visszat�rnek holtukb�l, hogy k�s�rts�k az embereket. A hit szerint a v�mp�rok napnyugtakor hagyj�k el s�rjukat, hogy megkeress�k �ldozatukat, �s megigy�k annak v�r�t. Az �ldozatok gyakran olyan emberek, akiket a v�mp�r m�g �let�ben ismert. A f�ma az, hogy az emberi v�r �letelem, amire a v�mp�roknak az �letben marad�shoz sz�ks�g�k van. T�ny, hogy az emberi t�rt�nelem sor�n holttestek ezreit �st�k ki az emberek, mely sor�n az ilyen gonosz l�nyek nyom�ra bukkantak.

Az �lhalottak

Gyakran hitt�k azt, hogy a v�mp�rok vesz�lyes b�n�z�k voltak vagy olyan emberek, akik h�rtelen hal�llal haltak meg. V�mp�rnak tartott�k azokat is, akik �ngyilkoss�got k�vettek el vagy egy v�mp�r �ldozatai lettek. Gyakran el�fordult, hogy az ilyen embert nem temett�k el rendesen, �s azt hitt�k, hogy lelk�k - mivel az nem tudott sem a "mennybe" sem a "pokolba" jutni - akt�v maradt a test�kben. Ez�rt mondj�k a v�mp�rokr�l, hogy "�l halottak" .A legr�miszt�bb v�mp�rt�rt�netek Kelet-Eur�p�ban sz�lettek, ahol t�nyleg �rdekes dolgokat �ll�tottak. Pl., hogy v�rrel teli kopors�kban lebegnek. Orosz rokonaikr�l �ll�tj�k, hogy az �ldozatuk sz�v�b�l veszik a v�rt. De a legt�bb v�mp�r nyakb�l t�mad, penge�les szemfogaival m�lyed bele �ldozata b�r�be, �s sz�vja ki annak v�r�t. A v�r konzerv�lja a v�mp�r test�t, �gy az nem indul oszl�snak a s�rban. Ha ki�snak egy v�mp�r kopors�j�t, a test ink�bb �gy n�z ki, mint egy alv� ember, �s nem �gy, mint egy halott. A v�mp�roknak �jszaka a nappal, ekkor "dolgoznak", az �j leple alatt, gyakran akkor osonnak be a h�l�szob�kba, amikor �rtatlan �ldozatuk alszik. Ha az �ldozatuk v�r�t nem sz�vj�k ki eg�szen, akkor visszat�rnek a k�vetkez� �jjel.

A v�mp�rok viselked�se

Olyan orsz�gokban, mint Hollandia, K�na az emberek t�bbnyire hisznek a v�rszop� v�mp�rok �t�ben. Sokukr�l azt hiszik, hogy tudnak rep�lni, vagy meg tudj�k v�ltoztatni az alakukat. A legt�bb�ket azzal gyan�s�tj�k, hogy nem csak embereket, hanem �llatokat is megt�madnak az�rt, hogy a v�r�ket igy�k. T�bb helyen a v�mp�rt test n�lk�li szellemnek k�pzelik, m�shol arr�l vit�znak, hogy mi lehel �letet a v�mp�r test�be: egy gonosz szellem vagy az, hogy visszat�r az eredeti lelke (www.vegzet.hu szellemgal�ria) amely k�ptelen lelk�ben nyugodni.

A cig�nyok hite

Az eur�pai cig�nyok �gy k�pzelik, hogy a v�mp�r visszahagyja a csontjait, amikor kisz�ll s�rj�b�l. �jjel bolyong, fel�breszti az alv�kat, mindenf�le dogokat t�r �ssze, �s nagy zajt kelt. Igazi cowboy m�dj�ra nyakt�r� temp�ban teheneken lovagol, a mez�nk�n.

A s�ron t�lr�l

Nem kell minden v�mp�rnak �t�snia mag�t a talajon , hogy el�rje �ldozat�t. N�melyik�ket term�szetfeletti t�rv�nyek vez�relnek. K�d�s alakot vesznek fel, hogy elhagyj�k a s�rjukat. Ebben az alakban �t tudnak sziv�rogni a kopors�n, �s a kb. 2 m�ter vastag f�ldr�tegen , ami elfedte �ket, ism�t szil�rd alakot vesznek fel. Mivel nem forgatj�k meg a f�ldet, a v�mp�r nyughely�re utal� egyetlen jel az a lyuk, amelyen k�d�s teste kiemelkedhet A bez�rt ajt�k sem jelentettek probl�m�t. Ha a gondos lak� nem d�rzs�lte be foghagym�val az ajt�keretet, a v�mp�r egyszer�en felvette k�d�s alakj�t, �s egyszer�en becsusszant az ajt� alatt.

Majdnem minden legenda besz�l a s�rin t�lr�l, azokr�l a v�mp�rokt�l, akik az �l�k v�r�t issz�k. N�melyikr�l azt gondolj�k, hogy a friss hull�kat is megt�madj�k. Olykor nem csak issz�k, hanem megeszik a holttest h�s�t is. Ez�rt is r�j�k r�juk azt, hogy terjesztik a fert�z� betegs�geket is.

N�h�ny v�mp�rt l�thatatlannak �s nagyon rosszindulat�nak gyan�tanak, mert elt�rnek mindent, ami kez�k �gy�be ker�l, �s v�rrel fr�csk�lnek. Ezek a v�mp�rok k�k-z�ldre vert�k az �ldozatukat, �sszedob�lva �ket, hogy v�r�kh�z jussanak.

V�ltozatok v�mp�rra

Eur�p�t �vsz�zadokon �t retteg�sben tartott�k a v�mp�rhiedelmek. Az �kori g�r�g�k emberszer� d�mont�l f�ltek, akik az �l�k v�r�t sz�vt�k. A norv�g emberek azt hitt�k, hogy a holtak tov�bb �lnek. A s�rjukban, de gonossz� �s er�szakoss� v�lnak. Angli�ban 1300 ut�n m�r nem tesznek eml�t�st v�mp�rokr�l, akik azonban m�g hossz� ideig k�s�rtett�k Eur�pa t�bbi r�sz�t. Bulg�ri�ban m�g 1683 - ban is volt egy v�mp�rl�z Mindaddig tartott, am�g nem tal�ltak egy boszork�ny l�nyt �s el nem puszt�tott�k a "gonosz lelk�t".
Erd�lyben -ami most Rom�nia r�sze - volt egy "murony" - nak nevezett v�mp�r.�t tudott v�ltozni emberb�l macsk�v�, kuty�v�, varangyos b�k�v� vagy b�rmilyen v�rsz�v� rovarr�. Ez a fajta �lc�z�s nagyon megk�nny�tette a muronynak, hogy megt�madja az �ldozatait, mivel azok nem gyanakodtak az �llatokra. Amikor emberi alakban felfedezt�k a s�rban, a muronyt hossz� �les k�rmeir�l �s arr�l ismert�k fel, hogy v�r csepegett a szemeib�l, s f�leib�l, a az orr�b�l �s sz�j�b�l Nagyon sok k�z�p-eur�pai ember hitte, hogy a l�lek el tudja hagyni a testet �s bek�lt�zik egy �llatba minden rossz hat�s n�lk�l, ak�r m�g a hal�l el�tt is. N�h�nyan azt hitt�k, hogy vesz�lyes szomjasan aludni t�rni, mert a l�lek �jszaka kimegy inni. A l�lek gyakran eg�r vagy rep�l� rovar alakj�t vette fel.

Az �jszaka sz�rnyetegei

Sajnos a k�pet nem tudom megmutatni, a le�r�s azonban megy. Az orosz v�mp�r, akit "vieszcy" k�nt ismernek, a saj�t kez�t �s l�b�t r�gta a s�rban, de �jf�lkor felj�tt, hogy teheneket t�madjon meg, v�rt keressen �s templomharangot kongasson.
A bog�r v�mp�rnak k�t alakja volt. Az els� 40 �vben azt tanulta meg, hogyan legyen gonosz, �s f�tyolszer� teste volt, amely szikr�zott a s�t�tben. Ezut�n a v�mp�r r�gi test�ben kiemelkedett a s�rb�l, de csak egy orrlyuka �s hossz�, �les nyelve volt. A k�pen �br�zolt h�rom alak a n�met k�l�nb�z� t�pusai. A baloldalit, a "neutroner"-t az�rt okolj�k, mert katasztr�f�t terjeszt, mivel sebhelyekkel bor�tott teste undor�t� volt �s kellemetlen szagot �rasztott. K�z�pen a "dracul" l�that�, egy v�mp�rtest, amelyet egy d�mon keltett �letre. A jobboldali v�mp�r a "nachzehrer", amelynek k�l�n�s szok�sai vannakA s�ron �ld�g�lt, egyik h�velykujj�t a m�sik kez�ben tartva, mindig csak a bal szem�t tartotta nyitva �s hangos r�f�g� hangokat hallatott, mik�zben a halotti lepl�t r�gta.

V�mp�relh�r�t�s

A v�mp�rokt�l f�l� emberek t�bb m�dj�t is kital�lt�ka v�dekez�snek. Balzsamokat �s amuletteket �rultak, hogy el�zz�k az �lhalottakat, de a vadr�zs�t�l, a fokhagym�t�l, a t�zt�l �s a keresztr�l is �ll�tj�k, hogy v�delmet adnak. B�r lehets�ges a v�mp�rokat meg�lni, sokkal fontosabb az, hogy megel�zz�k egy holttest v�mp�rr� v�l�s�t. A v�mp�r harap�sa v�mp�rr� v�ltoztatja az �ldozatait is, azok hal�lakor. Hipnotiz�lj�k az embereket, mik�zben a v�r�kkel t�pl�lkoznak - �gy az �ldozatuk nem eml�kezett semmire, �s a v�mp�r t�bbsz�r is visszat�rhet, hogy v�rt igyon an�lk�l, hogy f�ln�nek t�le. Nem csak a v�mp�rok �ldozataira mondj�k, hogy csatlakoznak a az �lhalottakhoz. Mindenkir�l, akinek er�szakos vagy rejt�lyes hal�la van, val�sz�n�nek tartj�k, hogy v�rsz�v�k�nt t�r vissza. Szinte mindenkir�l, akinek valami szokatlan van a megjelen�s�ben vagy viselked�s�ben gyan�that�, hogy v�mp�r lesz. G�r�gorsz�gban, ahol a v�r�s haj �s a k�k szem nem t�l gyakori, ezeket az �lhalottak jeleinek tartj�k. Nagy �vatoss�ggal kezelik ezeket a gyan�s�tottakat, amikor meghalnak: a holttesteket �lland�an figyelik �s sohasem hagyj�k a s�t�tben.

A kopors� �rz�se

Van itt egy rajz, amely egy hal�l ut�ni �jszaka k�p�t mutatja. A grafik�n �br�zolt, v�mp�rok ellen tett el�vigy�zatoss�gokat Eur�pa nagy r�sz�n alkalmazt�k a XV. �s a XVI. sz�zadban. A nap- �s Holdf�nyt egykor az �letet ad� energia forr�s�nak tartott�k, ami ism�t �letre keltheti a holttestet. A f�gg�ny�ket m�g ma is �sszeh�zz�k, ha halott van a h�zban, tal�n emiatt a r�gi hiedelem miatt.
L�v�n �jszakai l�nyek, az �lhalottak f�lnek a t�zt�l �s a f�nyt�l. F�kly�k vil�g�tottak a h�zon k�v�l, �s sz�mos gyertya, valamint egy ropog� t�z v�dte a bent tart�zkod� embereket. Az �llatok nagy vesz�lyt jelentenek a temetetlen holttestre. Ha egy �llat �tugrotta a kopors�t, biztos volt, hogy a benne l�v� tetem v�rsz�v� �lhalott� v�lik. S�t, m�g az �llat is v�mp�rr� v�lhatott hal�la ut�n. A v�mp�rok ut�lj�k a fokhagym�t, �s mindenki, aki szint�n nem szerette, felett�bb gyan�s volt. Ez�rt fokhagym�t akasztottak fel a szob�kban, bed�rzs�lt�k vele az ajt�- �s ablakkereteket, s�t m�g a h�zi�llatokat is.
Azt tartott�k, hogy a t�kr�k visszat�kr�zik a lelket, ez�rt a holttest k�zel�ben levett�k vagy a fal fel� ford�tott�k �ket. Ez att�l v�dett, nehogy a t�k�r csapd�ba ejtse a lelket �s az �gy visszat�rhessen, hogy �letre keltse a testet.

Temess�nk v�mp�rt!

N�h�ny, m�g ma is megfigyelhet� temetkez�si szok�s abb�l ered, ahogyan megpr�b�lt�k a halottakat a s�rjukban tartani. Eleinte vir�got tettek a kopors�ba vagy annak a tetej�re, abban a hiszemben, hogy azok megk�tik a lelket, �s ezzel megel�zik azt, hogy visszat�rjen �l�ket k�s�rteni. Gyakran vadr�zs�t haszn�ltak, amikor v�mp�rokkal �lltak szembe. A s�rokat m�lyre �st�k, �gy nagyon sok f�ld takarta a holttestet, ha megpr�b�lt kimenek�lni. A s�rokat pedig megjel�lt�k, mivel azt mondt�k, hogy ha valaki �ts�t�l egy v�mp�r felett, az v�mp�rr� v�ltozik. S�lyos k�veket helyeztek a v�mp�r s�rja f�l�, hogy megakad�lyozz�k azt, hogy valahogyan kim�sszon. Ahol pedig k�halmot helyeztek el egy nagy szikla helyett, az utaz�knak hozz� kellett adniuk egy-k�t k�vet, ha nem akart�k, hogy otthon v�mp�rok �ld�zz�k �ket.
Azokr�l, akik �ngyilkoss�got k�vettek el, azt tartott�k, hogy v�mp�rokk� v�lnak. Egy kar�val a kopors�ba szegezt�k, �s a kereszt�tn�l �st�k el �ket. Ezt az�rt tett�k, hogy megt�vessz�k a v�mp�rt, �gy az nem tal�lta a hazavezet� utat, �s nem tudta megt�madni a csal�dot �s a bar�tokat.

Olyan csontv�zakat is tal�ltak, amelyeket a kopors�hoz szegeztek vagy elt�rt�k a l�bcsontjaikat, nehogy a v�mp�r j�rni tudjon. Olykor v�r�sre festett�k a csontv�zukat, rem�lve, hogy ez a v�rsz�n� anyagkiel�g�ti az igazi v�rre val� ig�nyt…

A s�rn�l

Ha az emberek arra gyanakodtak, hogy v�mp�rok k�s�rtik �ket, felkutatt�k a temet�t a v�riv� vad�llat ut�n. Miut�n megtal�lt�k, m�r t�bb m�dja is volt a v�mp�r meg�l�s�nek. Ezek helyr�l helyre v�ltoztak, de egy �ltal�nos m�dszer volt, hogy egyetlen �t�ssel kar�t vertek a sz�v�be. N�ha izz� sz�gekkel helyettes�tett�k a kar�t, �s gyakran a fej�be is vertek egyet. Az, ha kit�pt�k a v�mp�r sz�v�t a test�b�l, hogy megf�zz�k olajban vagy ha lefejezt�k a s�r�s� �s�j�val, biztos�totta �ket, hogy t�bb� nem j�het ki a s�rj�b�l. F�zf�b�l k�sz�lt keresztet tettek a karok al�, �s szentelt vizet spricceltek a s�rba, hogy vissza�zz�k a gonosz d�monokat, amelyekr�l azt hitt�k, hogy �jb�l �letre kelti a holttesteket. A sz�j�t foghagym�val t�mt�k tele, hogy ne tudjon t�bbet senkit megharapni. Apr� magokat sz�rtak sz�t a templom udvar�ban, mivel a v�mp�rokr�l azt tartott�k, hogy minden egyes szemet megsz�molnak. Ez pedig olyan sok�ig tart, hogy felvirrad a hajnal, �s a v�mp�rnak vissza kell t�rnie a s�rba an�lk�l, hogy ideje lett volna �ldozatot tal�lni

J�rv�nyok �s v�mp�rok

Emberek ezrei haltak meg a pestisben, amelyek v�gigs�p�rtek Eur�p�n a k�z�pkorban. Nagyon gyorsan terjedtek, �s gyakran olyan sz�rny� k�vetkezm�nyekkel, hogy a norm�lis, megszokott emberi �let le�llt. Az �p�leteket nem jav�tott�k, a f�ldeket nem m�velt�k, �s az emberek elmenek�ltek a fert�z�tt ter�letekr�l, ha megengedhett�k maguknak. Nem volt gy�gyszer a pestis ellen. A pestisek idej�n gyakrabban tettek eml�t�st v�mp�rokr�l, �s gyakran a v�mp�rokat okolt�k ennek a sz�rny� betegs�gnek a terjeszt�s��rt.
A pestis �ldozatait gyorsan el kellett temetni a fert�z�svesz�ly miatt. A s�r�s� gy�jt�tte �ssze �ket �s a falun k�v�l nyitott g�dr�kbe bor�totta a holttesteket. A fert�z�tt h�zak ajtaj�t kereszttel jel�lt�k meg
�gy hitt�k, hogy a pestis a leveg�ben l�g, mint a k�d, ez�rt az emberek megpr�b�lt�k megzavarni hangos zajokkal, harangokkal �s zen�vel. A halottak�rt sz�l� harangokr�l is azt hitt�k, hogy elijeszti a v�mp�rokat. A v�mp�rokat ezen k�v�l m�g r�misztgett�k hatalmas m�gly�kkal, �gynevezett sz�ks�gt�zekkel is. Az �llatokat f�st�n �s par�zson vezett�k kereszt�l, �s a hamut sz�tsz�rt�k a f�ldeken, hogy megv�dj�k �ket a gonosz, pestisterjeszt� v�mp�rokt�l.
A betegs�geket Isten b�ntet�s�nek hitt�k az emberek b�nei�rt. Az egyh�z k�l�nleges szertart�sokkal �s im�kkal k�n�lt v�delmet a pestis ellen. K�rmenetek mentek v�gig a falvakon szentelt vizet sz�rva, kereszteket �s szentk�peket hordozva. Ezekr�l azt hitt�k, hogy megszabad�t a v�mp�rokt�l �s k�l�nb�z� d�monokt�l.

Energiav�mp�rok

Kik is a v�mp�rok? A klasszikus mes�k szerint olyan �l�halott emberek, akik m�sok v�r�t sz�vj�k, azzal t�pl�lva magukat. Korunk "v�mp�rjai" nem v�rt sz�vnak, �s nem is okozz�k m�sok hal�l�t k�zvetlen�l...

Azokr�l az emberekr�l besz�l�nk itt, akik maguk nem rendelkeznek kell� energi�val, �s azt m�sok energi�j�nak megcsapol�s�val, lesz�v�s�val p�tolj�k. Ezeket az embereket az jellemzi, hogy kedvesek, sz�v�lyesek, k�l�nb�z� indokokkal keresik m�sok t�rsas�g�t. Tev�kenys�g�k nem tudatos, �k maguk lenn�nek a legjobban meglepve, ha valaki felvil�gos�tan� �ket arr�l, mit is csin�lnak. Honnan tudjuk meg, ha valaki energiav�mp�r? Ha le�l�nk valakivel besz�lgetni, �s mik�zben semmi olyan nincs a besz�lget�s t�mak�r�ben, ami egy�bk�nt pr�b�ra tenn� idegeinket, t�relm�nket, �s m�gis kezd�nk f�radni, figyelm�nk elkezd lankadni, akkor tudhatjuk, hogy ilyen emberrel akadtunk �ssze.

Felmer�l a k�rd�s, hogyan v�dekezhet�nk? A legegyszer�bb, ha kez�nket �s l�bunkat keresztbet�ve r�vidre z�rjuk saj�t energia "�ramk�reinket". Vagy k�pzelj�k azt, hogy egy energi�val telt �tl�tsz� �vegb�r�t ereszt�nk lassan magunkra, ezzel felt�ltve magunkat energi�val.

Aki m�r ismeri az energiak�ld�s m�dj�t, annak javasoln�k egy m�dot, ami nekem m�r bev�lt. Miut�n sok�ig ellen�ltam egy ilyen "v�mp�rnak", �s m�g mindig nem akarta befejezni a besz�lget�st, egy nagy adag energi�t �ramoltattam �t magamon, �s �tadtam neki. Ekkor elk�sz�.nt, �s sietve elment