ZOROASZTRINIZMUS
A Zoroasztrinizmus a legsibb egyistenhit a vilg vallsai kztt. "llati rgi kultusz, 2000 vvel Krisztus eltti." Nhnyan gy hiszik, hogy a Zoroasztrin tanok - a menny s a pokol, a j s a gonosz harca s egy megvlt messis - nagyban befolysoltk a Zsid s Keresztny hitvilgot. Ez egy si irni valls, hasonl az szak Indiai s az szak Eurpai Viking vallsokhoz.
AHURA MAZDA
Kb. 3500 ve (Krisztus eltt 1200-1600-ban) Perzsiban, Zarathushtra azt prdilta, hogy csak egy isten ltezik, Ahura Mazda, a Blcsessg Istene. Ahura Mazda volt a kezdet, a vg s mindennek teremtje Zarathushtra szerint. Zarathushtra kvetinek hinnik kellett a Zarathushtrin hitvallsokban - Humata, Hukata s Havarastra, amiknek a jelentse J Gondolatok, J Szavak s J Cselekedetek. Az Avesta a legrgibb szentrsa a Zoroasztrinizmusban.
DAEVA (DVA)
"Azt jelenti, a "sttsg dmona" - a zoroasztrinus dmonok vadllatian kegyetlenek, tudod.. a legdurvbbak a dmonok kztt, ezek a pitbullok."
Az si Perzsa mitolgiban dmonok voltak, amik betegsgeket s jrvnyokat okoztak. k voltak Angra Mainyu - msnven Ahriman - frfi szolgi. A ni szolgkat "Drog"-oknak neveztk. Egyttesen harcoltak Ahura Mazda s Amesha Spentas ellen.
Igazbl a Dvk az Ahurkkal egytt az istenek s lelkek egyfajta osztlya voltak. A ksi Perzsa vallsban gyengbb lnyekk alakultak, dmonokk. Az "rdg" megnevezs az nevkbl szrmazik.
A Dvk ht f dmonjai: Aesma Daeva, Aka Manah, Indra, Nanghaithya, Saurva, Tawrich s Zarich. |