Napjainkban sz�les k�rû ellenszenv mutatkozik a d�monûz�ssel szemben. A t�m�t nagyon sok f�lre�rt�s, teol�giai tudatlans�g, vall�sos vagy materialista elõ�t�let, �s n�mely d�monûzõ r�sz�rõl elk�vetett hib�k, vissza�l�sek veszik k�r�l. A kereszt�ny vil�g d�monûz�ssel szembeni zavar�ban azonban sz�mos ford�t�si probl�ma is szerepet j�tszik. 
P�ld�nak ok��rt, a magyar k�znyelvben �s sz�mos bibliaford�t�sban is az „�rd�g�k” kifejez�st haszn�lj�k a d�monokra, ezzel szemben az �jsz�vets�g kifejezetten megk�l�nb�zteti a d�monokat az �rd�gtõl. Az �jtestamentumban a „d�mon” (daimonion) kifejez�s hatvanszor fordul elõ, ami �nmag�ban arra mutat, hogy itt egy fontos �jsz�vets�gi tan�t�sr�l van sz�. A d�monokat az �jsz�vets�g „tiszt�talan szellemek”-nek �s „gonosz szellemek”-nek is nevezi, az elõbbi h�szszor, az ut�bbi hatszor fordul elõ annak sz�veg�ben. Ez a h�rom kifejez�s egym�ssal felcser�lhetõ. 
A g�r�g nyelvû �jsz�vets�g a diabolosz sz�val jel�li a Gonoszt, amit a magyar nyelv szint�n az �rd�g sz�val ford�t. A diabolosz jelent�se: „v�dl�, r�galmaz�, aki igyekszik engedetlens�get sz�tani mindenhol, g�ncsot vetni, mindent �ssze akar zavarni, keverni, dob�lni, mind a vil�gban, mind az egy�nben, ott, ahol a Nagy Elrendezõ (Isten) v�gzi a munk�j�t” (Bal�zs K�roly: �jsz�vets�gi sz�mutat� sz�t�r). Az �jtestamentum sz�vege a diabolosz kifejez�st legt�bbsz�r mag�ra a S�t�nra alkalmazza, ez�rt egyes sz�mban haszn�lja azt. Teh�t sok d�mon, de csak egyetlen �rd�g l�tezik. 
A zavarnak egy m�sik oka a „megsz�llotts�g” kifejez�s elterjedt, helytelen haszn�lata. A K�roli G�sp�r-f�le magyar ford�t�s ezzel kapcsolatosan az „�rd�ng�s” sz�t is haszn�lja, ami olyasmit fejez ki, hogy valaki az �rd�ggel, illetve az �rd�g�kkel cimbor�l, vagy �rd�g(�k) van(nak) benne. A g�r�g ezt az �llapotot a daimonidz� ig�nek passz�v alakj�val adja vissza, amelynek mell�kn�vi igen�vi alakja „a d�moniz�lt” (daimonidzomenosz). A „megsz�llott” kifejez�st nem helyes haszn�lni erre az �llapotra, mert azt sugallja, hogy a sz�ban forg� szem�ly az �rd�g vagy d�monok tulajdon�v� v�lt. Az eredeti g�r�g sz�vegben a „d�moniz�lt” csak „d�monikus befoly�snak kitett �llapotot” fejez ki. 
Harmadik megjegyz�s�nk a d�monok kiûz�s�vel van kapcsolatban. Az eredeti �jsz�vets�gi g�r�g sz�veg az ekball� ig�vel adja vissza a megszabad�t�s aktus�t, melynek jelent�se „kivetni, kiutas�tani, kidobni”. A cselekm�nyre haszn�lj�k m�g az exorkidz� (megesket, esk�v�ssel k�nyszer�t) kifejez�st is, amelybõl a sz� elterjedt latin megfelelõje, az exorcizmus ered. Ez olyan esem�nyt jel�l, amikor gonosz szelleme(ke)t kiutas�tanak egy szem�lybõl vagy egy helyrõl ima �ltal.
A kereszt�ny vil�gban a d�monok kivet�s�vel, kiûz�s�vel szembeni zavart �s ellenkez�st gyakran az evang�lium hamis �rtelmez�se okozza. Az egyh�ztagok jelentõs r�sze sincs tiszt�ban a S�t�n �s annak birodalma l�tez�s�vel. Sokan nem fogadj�k el a d�monokat val�s�gosnak, hanem csup�n olyan bibliai fogalomk�nt kezelik, amely J�zus �s kora vil�gn�zet�nek t�lhaladott �ll�spontj�t t�kr�zi. Az �gynevezett d�mon-, vagy s�t�nhit egyesek szerint a kereszt�nys�gtõl idegen, primit�v vall�si k�pzet, ez�rt azokat a kereszt�nyeket, akik elfogadj�k a Gonosz k�l�nb�zõ realit�sait �s sz�molnak jelenl�t�kkel, mûk�d�s�kkel, primit�v, babon�s embereknek b�lyegzik meg. Jelen cikk szerzõje is gyakran volt a g�ny �s nevets�g c�lpontja k�l�nb�zõ f�rumokon, mert az a meggyõzõd�se, hogy a bibliai vil�gn�zetet nem c�folta meg a tudom�nyosnak mondott vil�gk�p. 
Hitem �s sz�mos szem�lyes tapasztalatom alapj�n �ll�tom, hogy l�teznek gonosz szellemi l�nyek, ezen bel�l is d�monok, akiknek jelenl�te, emberekre gyakorolt befoly�sa nem egyedi, hanem �ltal�nos jelens�g. Vagyis a mai modern vil�g legal�bb annyira a d�monok mûk�d�si ter�lete, mint J�zus kora volt. Szem�lyesen meg vagyok gyõzõdve arr�l, hogy ugyan fejlettebb civiliz�ci�ban �l�nk, mint a Biblia kor�� volt, de fejlettebb eszk�zeink, technik�ink, az anyagi vil�gr�l szerzett magas szintû tud�sunk ellen�re jelen�nk szellemi-erk�lcsi t�ren kritikusabb �llapotban van, mint az a t�rt�nelmi kor, amelyben az evang�lium sz�letett. 
Az egyh�z ad�sa maradt az emberis�gnek, nem siker�lt nemzeti vagy egyetemes m�retekben a S�t�n birodalm�t kiszor�tania, Isten birodalm�nak a gyõzelm�t k�pviselnie, sõt e helyett az egyh�z elnyom�s�t ismerhett�k meg hossz� �vsz�zadok sor�n a t�rsadalmak. Napjainkban a d�monoknak nagyon nem kell f�lni�k, hogy leleplezik õket Isten szolg�inak hitt emberek, mint ahogy ezt J�zus �s apostolai tett�k. Soha nem �lt a f�ld�n – bibliai aspektusb�l n�zve – annyi b�lv�nyim�d�, drogt�l, alkoholt�l, nikotint�l, szexu�lis perverzit�sokt�l f�ggõ ember, mint napjainkban, akiknek jelentõs r�sze r�ad�sul szeretne is megszabadulni k�ros szok�sait�l, ha lenne hatalma saj�t sz�nd�ka, elhat�roz�sa f�l�tt, �s megfelelõ ter�pi�ban r�szes�lhetne. Az AIDS egyre n�vekvõ fenyegetetts�ge ellen�re sz�mosan k�ptelenek szexu�lis szok�saikat rev�zi� al� helyezni. T�vol �ll tõlem, hogy a k�l�nb�zõ k�ros f�ggõs�gben szenvedõ embereket hib�ztassam a vil�g m�ly�lõ szellemi-erk�lcsi kr�zise miatt. Mindannyian valamilyen m�rt�kben �ldozatai, foglyai vagyunk a kor szellemi erõinek. K�l�n�sen azok, akik m�g nem is gondoltak arra, hogy spiritu�lis szinten a siker rem�ny�ben fel lehet venni a harcot az �let szinte minden ter�let�n sz�thull�st elõid�zõ gonosz szellemi erõkkel szemben. Az egyh�znak ez az egyik fontos feladata a f�ld�n. 
A kereszt�ny d�mon- �s s�t�nhitet n�melyek pog�ny kultuszokkal, s�t�nizmussal hozz�k �sszef�gg�sbe. E felfog�s szerint a d�monokr�l sz�l� tan�t�sok �s maga a d�monûz�s okkult gyakorlat, a m�gi�hoz tartozik, k�pviselõit pedig var�zsl�knak, hipnotizõr�knek, m�gusoknak b�lyegzik meg. K�ztudott, hogy a pog�ny kultuszokban vannak olyan ritu�l�k, melyeket „�rd�gûz�snek” neveznek. Ezek tartalma azonban teljesen m�s, mint az evang�liumi alapokon �ll� „d�monok kivet�se”. A Biblia d�mon-, �s s�t�nhite nem azonos tartalm� az istenhittel. Az ut�bbi Isten l�tez�s�nek, Krisztus tett�nek elfogad�sa mellett mag�ban foglalja az isteni dolgokkal val� felt�tlen azonosul�st, azok szolg�lat�t �s k�pviselet�t. 
Ezzel szemben a d�mon- �s s�t�nhit elfogadja a gonoszs�g erõit val�s�gos l�tezõknek, de ehhez az elfogad�shoz elutas�t�, kirekesztõ tartalom, magatart�s t�rsul. A bibliai kinyilatkoztat�s alapj�n �ll� hit ellens�gnek hat�rozza meg a d�monokat �s a S�t�nt, akikkel az Isten orsz�ga ir�nt elk�telezett h�võnek szembe kell fordulnia, ellen�ll�st kell tan�s�tania, �s szellemi-erk�lcsi dimenzi�ban harcolnia kell ellen�k. A s�t�nizmusban az Isten �s az emberis�g õsi ellens�ge pozit�v szerepet kap. K�vetõi a Biblia Isten�t �s annak k�pviselõit tekintik a legnagyobb ellens�g�knek, akik ellen szerint�k akkor k�pesek hat�kony k�zdelmet folytatni, ha a S�t�nnal azonosulnak �s ir�nta ritu�lis form�ban is kifejezik tisztelet�ket