A t�lvil�g szele

Van-e �let a hal�l ut�n? Ez az emberis�g egyik leg�sibb �s �r�k k�rd�se is egyben. A keleti vall�sok (pl. hinduizmus) �gy tartj�k, hogy hal�la ut�n minden �l�l�ny �jj�sz�letik. A nyugati vall�sok szerint a l�lek �r�kk� �l, csup�n a test pusztul el. Ak�rmelyik n�zetet is fogadjuk el, a l�nyeg, hogy b�zunk abban, hogy hal�lunk ut�n valamilyen form�ban m�gis folytat�dik �let�nk.

Minden ember tudja, hogy egyszer meg kell halnia. �ppen az�rt kutatjuk olyan �llhatatosan, hogy mi t�rt�nik a hal�l bek�vetkezt�vel. A hal�lk�zeli �lm�nyekr�l sz�l� besz�mol�k nagyon hasonl�ak, m�gis k�l�nb�znek egym�st�l. K�t-h�rom s�m�t k�vetnek �sszesen. Alag�t, vak�t� f�ny, boldogs�g. Nem mindenki megy kereszt�l a 3 f�zison, de legt�bbsz�r t�bb helyen megegyeznek. N�h�ny kutat� ebb�l azt a k�vetkeztet�st sz�ri le, hogy a hal�lk�zeli �lm�ny azt bizony�tja, hogy nincsen hal�l, hanem csak �tmeneti �llapot van, egy m�sik, kellemesebb �llapotba.

Dr. Kenneth Ring (amerikai pszichol�gus) m�g tov�bb megy, �s egy �j, magasabb tudat�llapot� ember kialakul�sa fel� tett evol�ci�s l�p�sr�l besz�l. Term�szetesen a tud�sok t�bbs�ge k�telkedik az eff�le �ll�t�sok megalapozotts�g�ban.

Az �ltal�nos elfogadott v�lem�ny szerint a test a hal�l bek�vetkeztekor cs�kkenteni pr�b�lja azt a stresszt, amit az ember m�sk�l�nben �rezne. Ez az er�s lelki megterhel�s befoly�solja az idegrendszert, �s ha m�g oxig�nhi�ny is p�rosul, nagy val�sz�n�s�ggel l�tom�sok �s hallucin�ci�k l�pnek fel. Ez hihet� elm�let, �m a kutat�si eredm�nyek nem mindig t�masztj�k al�.

Kapcsolat a t�lvil�ggal

Szellemi �s fizikai m�diumok

A szellemi m�diumok gyakoribbak. �k t�volbal�t� k�pess�geiket kamatoztatj�k, vagyis l�tj�k azokat az elk�lt�z�tt lelkeket, akiket mi nem hallhatunk.

A fizikai t�pus� m�dium m�r ritk�bb, � nem hagyatkozik az interpret�l�sra �s a v�letlenekre. Nem l�tja �s nem hallja az �zeneteket. Nem fogad k�ls� benyom�s �s nincs sz�ks�ge arra, hogy kinyissa a sz�j�t. �pp �gy lehet eredm�nyes, ha csak passz�v szeml�l�, mintha �ppen alszik. L�nyegi hozz�j�rul�sa abb�l �ll, hogy b�s�gesen el vannak l�tva azzal az �leter�vel, melyet ektoplazm�nak h�vnak, melyet bizonyos m�rt�kig minden ember birtokol.

K�zvet�t�k

�ltal�noss�gban azt a szem�lyt nevezik k�zvet�t�knek, aki k�pes �zeneteket �s tan�csokat tov�bb�tani az e vil�gban �l�knek a t�lvil�gi szellemeit�l. T�gabb �rtelemben a k�zvet�t� egy�rtelm�en az, akit kor�bban m�dium n�ven ismertek.

A k�zvet�t�s egy vagy t�bb szem�lyt �rinthet. Gyakorl�ssal l�trehozhat� az a nyugalmi helyzet, amelyben a k�zvet�t� k�pes a m�svil�gr�l hozz� befut� �zeneteket befogadni. Ezek felhaszn�l�s�val k�nnyebben megoldja a szem�lyes probl�m�it, mert tiszt�bban l�tja azokat. M�sr�szr�l viszont a k�zvet�t� lehet egyszer� m�dium is, akin kereszt�l �rkezik meg az �zenet. Sok m�dium jelent�s �sszegeket keres effajta foglalatoss�ggal. Egyesek szerint b�rki meg tudja tanulni, hogyan lehet � maga is k�zvet�t�. Vitathatatlanul olyan ter�let ez, amely t�g teret nyit a csal�snak.

Mialatt t�bben szent�l hiszik, hogy szellemek vagy term�szetf�l�tti er�k vez�rlik �ket, n�h�nyan elismerik:

�      A k�zvet�t�snek semmi k�ze nincs a term�szetf�l�ttihez. Az igazi k�zvet�t� medit�ci�ba, �nmaga �ltal el�id�zett transzba mer�l �s kapcsolatba l�p a kollekt�v tudattalannal. Ez�ltal mer�t a b�lcsess�g forr�s�b�l.

Az �s�k szelleme

A j�vend� tudakol�s�nak �si form�ja a halott id�z�s, m�r szok�sos volt az egyiptomiakn�l is. Hitt�k, hogy a l�lek, Ka, a hal�l ut�n visszat�rhet a f�ldre, k�l�nf�le alakokat vehet fel, s�t �l� emberbe is behatolhat, „megsz�llhatja”. A g�r�g�kn�l Hom�rosz �rja le el�sz�r r�szletesen az Od�sszei�ban, hogy mikor h�se, r�gen elhalt bar�tait�l akart tan�csot k�rni, �ldozott a holtaknak. A halott id�z�s az �korban term�szetes jelens�g volt, kifejezte a tudom�nyok, az �kori ember gondolkod�s�nak fejletlen volt�t.

Azonban a t�rsadalom jelenlegi fejletts�gi fok�n is �l az emberekben a v�gy, hogy a j�v�re vonatkoz�an inform�ci�kat szerezzenek a holtakt�l. A kereszt�ny egyh�z mindig �gy tekintette a laikus halottid�z�ket, mint akik belekont�rkodnak a papok mesters�g�be. Az egyh�zak gyakorlatilag nem t�rt�k, hogy erre nem hivatott szem�lyek �rintkez�sbe l�pjenek a halottakkal.

�let a hal�l ut�n

Angyalok �s mesterek

Sz�mos filoz�fiai �s vall�si tan�t�s szerint az ember �let�ben a legfontosabb dolog a hal�l. Ezzel persze lehet vitatkozni, �m az biztos, hogy �seink �ntudatra �bred�se �ta mindannyiunkat foglalkoztat az esem�ny misztikus volta. Aligha akad olyan ember, aki legal�bb egyszer el nem gondolkodott volna azon, hogy vajon mi v�r r� a hal�l ut�n.

Bruce Goldberg kutat� v�lem�nye a t�m�hoz kapcsol�d� tan�t�sokr�l:

„Mikor meghalunk, az t�rt�nik, amit elv�runk. M�s sz�val, a hal�llal kapcsolatos elv�r�saink hat�ssal vannak a hal�l val�di �lm�ny�re. A pokol t�zeiben vagy mennyorsz�g fellegeiben val� hit sokszor manifeszt�l�dik, legal�bbis ideiglenesen. Ezek a k�pzelg�sek hamar elt�nnek, �s a halotthoz csatlakoznak a Mesterek �s Vezet�k. Ezek az angyalszer� l�nyek megpr�b�lnak minket seg�teni abban, hogy hozz�szokjunk az asztr�lis szinthez. �k vezetnek r� benn�nket fokozatosan arra a felismer�sre, hogy meghaltunk, mivel nem �rz�nk semmi k�l�n�set. B�r egy nagyon fontos k�l�nbs�g van: ilyenkor minden k�nyelmetlens�gt�l mentesek vagyunk. Az �j k�rnyezet�nk sokkal kev�sb� korl�tozott, mint a fizikai s�k, amelyet elhagytunk.

Az asztr�lis s�kon az elhalt rokonaink �s bar�taink k�z�tt tal�ljuk magunkat. Itt telep�tia uralkodik (vagyis a bar�taink �s rokonaink ir�nt val�di �rzelmeink k�nnyen ismertt� v�lnak). Az asztr�lis s�kon nincs k�pmutat�s. Amikor est�nk�nt elalszunk, akkor testenk�v�li �lm�nyt tapasztalhatunk meg (ez hasonl�t a hal�l�lm�nyhez). Ez a l�tsz�lagos hal�l, csak tr�ning a k�s�bbiekre.

Sokan hivatkoznak arra a bizonyos feh�r f�nyre. Ez tulajdonk�ppen egy „expresszvonat” l�leks�kra. Arra a s�kra, ahol �rt�kelj�k el�z� �leteinket �s kiv�lasztjuk a k�vetkez�t. A Mesterek �s Vezet�k, valamint „halott” rokonaink �s bar�taink azt fogj�k tan�csolni, hogy j�ruljunk a feh�r f�ny el�. Ha megtessz�k, akkor minden j�l fog menni. De ha nem tessz�k meg, akkor �gynevezett „nyugtalan l�lekk�” v�lunk �s az asztr�lis s�kon maradunk, bizonytalans�gban kil�t�nket �s teend�inket illet�en. K�s�rtetk�nt megfigyelhetnek benn�nket f�ldi szinten, vagy �szrev�tlenek maradunk �s egyszer�en csak c�ltalanul bolyongunk. Mestereink �s Vezet�ink �jra �s �jra eml�keztetnek minket, hogy j�ruljunk a feh�r f�ny el�. De semmi sem k�nyszer�thet erre benn�nket.

K�pzelj�k el ezt az utat!

  �pp most haltunk meg. A hal�lt megel�z� pillanat tal�n megr�z� volt. A mennyorsz�ggal vagy a Pokollal kapcsolatos v�rakoz�sok t�ltenek el minket. Ekkor n�h�ny ismeretlen l�ny pr�b�l meggy�zni minket arr�l, hogy l�pj�nk a vak�t�an feh�r f�ny el�. F�l�nk �s ellen�llunk. Ne feledj�k a l�lek mindig szabad akarattal rendelkezik! Nem neh�z meg�rteni, hogy habozunk cs�b�rb�l-v�d�rbe ker�lni, �m a l�lek-szintre jut�shoz elengedhetetlen, hogy a feh�r f�ny el� j�ruljunk. El�tt�nk �ll a feladat: Mi val�s? Mi a k�pzeletbeli? Mi a j�? Mi a gonosz? Kik a j� bar�tok? Kik �s mik a rosszak? Ezekre a k�rd�sekre kell v�laszt adni miel�tt a l�lek elhat�rozza, hogy a feh�r f�ny el� l�p.

  A l�lek meghozza �t�let�t, hogy kinek vagy minek hisz. Ebben az elhat�roz�sban seg�t a tudat �llapota a hal�lkor, a karmikus ciklus, az asztr�lis s�kon l�v� k�rnyezet �s m�s t�nyez�k. Eltarthat �r�kig, vagy ak�r egy �vsz�zadig is, mire a l�lekv�laszt ad. Egy tapasztaltabb l�leknek, aki most fejezte be egy karmikusan pozit�v �letet, kevesebb id�re van sz�ks�ge, �s nagyobb val�sz�n�s�ggel hoz helyes d�nt�st. �rdekes m�don a szem�ly vall�sa �s a hal�l �lm�nye k�z�tt nagyon csek�ly �sszef�gg�s van.

El�sz�r majdnem minden alkalommal egy lebeg� �rz�st �rnak le. A fizikai k�nyelmetlens�gek, amelyeket a hal�l pillanat�ban �rzett, teljesen megsz�nnek. Nincs f�jdalom �s semmilyen m�s �rz�s. Az ember egyszer�en lebeg. Nagyon gyakori a bels� b�ke �s a nyugalom �rz�se, ami a f�lelem teljes hi�ny�val p�rosul. A lent l�v� test�t �gy szeml�lik, mint ami t�bb� m�r nem r�sze az embernek, �s val�ban pontosan ez a helyzet. Azonnal �szlelik, hogy van test�k, de ez egy teljesen m�s t�pus� test, eg�szen m�s fizikai t�rv�nyeknek al�vetve. Ez az asztr�ltest olyan k�pess�gek birtok�ban van, amivel sok olyan dolgot megtehet, amit a fizikai test nem. P�ld�ul az asztr�ltest kereszt�l mehet a falon �s ajt�n, m�sodpercek alatt ezer m�rf�ldeket tehet meg. Ezen a szinten nem �rz�kelj�k az id�t. Az asztr�ltest birtok�ban van az el�z� �letek teljes ismereteinek, �s a m�g vele kapcsolatba ker�l� emberek gondolataiba is tud olvasni.

 Elm�letileg, amikor valaki nem hal�l �lm�nnyel kapcsolatban tapasztal asztr�lis projekci�t, akkor egy ez�stfon�l csatlakozik az asztr�ltest fej�nek h�ts� r�sz�hez �s a f�ld�n l�v� fizikai test gyomorsz�ja t�j�k�hoz. Am�g az ez�stfon�l �p, addig a test eleven. Hal�lkor az ez�stfon�l elszakad.

A hal�l�lm�nyek k�z�l a legmegr�z�bb �s legfontosabb az �thalad�s egy hossz� �s s�t�t alag�ton. Sokan a „v�kuum” kifejez�st haszn�lj�k. �gy �rzik, az alag�tba beh�zn�k �ket, �s ezen az �p�tm�nyen kereszt�l viszik �ket a t�loldalra, vagyis az asztr�lis s�kra. Amikor a hipno-terapeuta regresszi�t vagy progresszi�t hajt v�gre, gyakran azt javasolja, hogy k�pzelj�k magukat el, amint egy olyan alag�tba l�pnek be, aminek a v�g�n feh�r f�ny vil�g�t. Azt szugger�lja, hogy az el�gaz�s van az alag�t v�g�n. Ha a p�ciens a jobb oldali utat v�lasztja, akkor az el�z� �lethez jut. Ha a bal oldalit, a v�g�llom�s a j�vend� �let lesz. Ez a m�dszer nagyon sikeres. Ezt haszn�lj�k leggyakrabban az el�z� vagy j�vend� �letbe vezet�s�hez. Hipnotikus �llapotban vagy hal�lkor ez az �tvezet� �t a k�vetkez� szintre.

 Miut�n az ember stabiliz�lta mag�t az alag�tb�l val� kijut�s ut�n �s hozz�szokott a lebeg�s �rz�s�hez, m�sok jelenl�t�t veszi �szre. Itt a Mesterekre �s  Vezet�kre utalunk, akik felaj�nlj�k seg�ts�g�ket �s tan�csaikat. A p�ciensek m�g a „halott” bar�taikr�l �s rokonaikr�l is besz�lnek, akik megpr�b�lnak seg�teni nekik. Ez id� alatt minden kommunik�ci� telep�tia �tj�n zajlik. Gyakori a melegs�g, biztons�g �s bels� b�ke �rz�se. �gy �rzi szeretik �s minden hal�lf�lelem elm�lik. A feh�r f�ny a hal�l�lm�nyek tet�pontja. Amikor megl�tj�k a feh�r f�nyt, ami ez alkalommal tiszta feh�r f�ny, majdnem vak�t� �s m�gis b�k�s aur�jak�nt jelenik meg, ez a f�ny nagyon hasonl�t ahhoz a k�phez, aminek elk�pzel�s�t a f�ldi s�kon k�l�nb�z� gy�gy�t�si m�dszerekben haszn�ljuk. (Ha elk�pzelj�k, hogy beteg testr�sz�nket k�r�lveszi ez a feh�r f�ny, akkor el�seg�thetj�k saj�t gy�gyul�sunkat.) Az asztr�lis s�kon a p�ciens annak veheti legt�bb haszn�t, ha a feh�r f�ny el� j�rul, ahonnan a l�lek-s�kra ker�l, hogy �rt�kelje el�z� �let�t �s kiv�lassza a j�vend�t. De nem mindenki v�lasztja azt, hogy azonnal a feh�r f�ny el� j�rul, �gy n�h�nyan sok �vig, ak�r sz�zadokig is az als�bb asztr�lis s�kon v�ndorolnak, miel�tt v�g�l megteszik ezt a l�p�st.

A hal�l�lm�nyek nem mindig k�vetik az el�bb le�rt sorrendet. Id�k�sleltet�sek lehetnek az egyes l�p�sek k�z�tt. N�h�nyan gyorsan �s k�nnyen elfogadj�k a hal�lt. M�soknak t�bb id� �s ir�ny�t�s kell, m�g elfogadj�k a hal�l gondolat�t, nem is sz�lva arr�l, hogy a feh�r f�ny el� j�ruljanak.

  Eml�kezz�nk, a hal�l �llapot�val kapcsolatos elv�r�sok is hat�ssal lesznek a val�di tapasztalatokra. Ha azt v�rjuk, hogy gl�ri�s angyalok vegyenek k�r�l feh�r ruh�kban, h�rf�n j�tszva, akkor a Mesterek �s Vezet�k mindent meg fognak tenni, hogy ezt a helysz�nt teremts�k meg, mert tudj�k, hogy az ember sz�m�ra ez a legkellemesebb. Ezek a magasabb rend� l�nyek csak akkor inform�lnak arr�l, hogy hol vagyunk, kik vagyunk �s mi a feladatunk, amikor m�r k�nyelmesen �rezz�k magunkat.

Az el�z� �letbe viv� regresszi�k hal�lr�l sz�l� besz�mol�i n�h�nyuk sz�m�ra tal�n nem elegend� bizony�t�k. Sz�mos klinikai hal�l �llapot�ban lev� p�ciens besz�mol�ja is rendelkez�sre �ll, akik v�g�l �letben maradtak.

Term�szetesen jogos k�rd�s, hogy Bruce Goldberg honnan szerezte behat� inform�ci�it a hal�lr�l, mikor � kit�n� eg�szs�gnek �rvendett k�nyve meg�r�sa idej�n? Nos, Goldberg �r csak�gy, mint sz�mos m�s kutat�, m�diumokon kereszt�l folytatott besz�lget�seket t�lvil�gi l�nyekkel.

Szellemtan

Az ismert esetek t�bbs�g�ben a k�s�rtet a fenyeget� bajra figyelmeztetni, vagy h�borgatni akarja az �l�ket. Rendszerint ahhoz a helyhez k�t�dik, ahol �lete sor�n tart�zkodott, ahol boldogtalan volt �s szenvedett. Ritka az az eset, amikor nincs k�zvetlen m�ltbeli kapcsolat. Egy adott helyen megjelen� k�s�rtet �s a helysz�n k�z�tt. Az el�gedetts�g elv�tve fordul el� vil�gukban, a boldog szellem szinte �nmag�nak ellentmond� kifejez�s.

 Nagyon sokf�le k�s�rtetr�l hallhattunk, �s kev�s az olyan szab�ly, amely alkalmazhat� megjelen�s�kre. A h�m�rs�klet alkalmank�nt cs�kkent�s�n k�v�l �gy t�nik, nem t�lzottan befoly�solj�k a k�rnyezetet. A  vil�g�t�s p�ld�ul nem lesz f�nyesebb, vagy s�t�tebb, b�r gyakrabban lehet megpillantani �ket s�t�tben, f�leg sejtelmes f�lhom�lyban, mint ragyog� napf�nyben.

  A legt�bb k�s�rtetr�l az a h�r j�rja, rendszeresen ugyanott jelenik meg, p�ld�ul abban a h�zban, ahol �lt �s elhal�lozott. Ilyenkor rendszerint egyetlen szob�ban k�s�rtenek, esetleg abban, amelyben meggyilkolt�k �ket, de n�ha szob�r�l szob�ra v�ndorolnak.